Ott hagytam abba, hogy a nyári szabadság alatt utána járunk az olajlámpa problémának. Mivel két hétre mentünk haza, gondoltam, több dolgot is megnézünk, kijavítunk a Bogáron. Az első futómű rendkívül kemény, azaz nem rugózik, ezt meg kell vizsgálni, ha már kint lesz a motor, akkor a váltótartó bakokat is lecserélem, mert láttam, hogy eléggé megviseltek, elkezdett össze-vissza mozogni a benzinmutató, ennek jeladóját is ellenőrizni kell. Szóval van mit csinálni.

Lassan utolérem a történések dokumentálásával a valós időt. A bejegyzés témája már nagyon közeli, sőt folyamatosan tart tehát tekinthetjük úgy is, hogy beértem magam. Valójában valószínűleg a következő vagy az azt követő fejezettel érkezünk meg a jelenbe, majd meglátom, hogy tagolom a történetet. Ezután a rendkívül érdektelen és semmitmondó bevezető után, következzék az első epizód!

Még sem derül ki ebből a bejegyzésből, hogy miért nincs kép az autóról. Majd a következőben írom le. Ez a fejezet hasonló lesz a gödöllői bejegyzéshez, sőt még kevesebb szöveg, inkább képek. Itt is csak azt tudom írni, mint ott: „Rövid útleírás és pár kép a bejegyzés tartalma, tudom, hogy kevésbé érdekes és nem is érdekfeszítően írom le, de ez is velünk és a Bogárral történt, ezért itt a helye.” Akit csak az autó érdekli, nyugodtan lapozzon tovább.

Eltelt három hónap az utolsó bejegyzés óta. Elsősorban időhiány okozta a dolgot, viszont épp betegszabadságomat töltöm itthon, úgyhogy most mindenre jut idő.

Esemény történt bőven az elmúlt hónapokban, sőt ma is, de ne szaladjunk a dolgok elébe. A gödöllői kirándulás márciusban volt, szóval ott ildomos folytatni.