Összeállt az autó, jöhetett a próbaút, csak épp a műszaki járt le időközben. Pontosabban már egy éve nem volt érvényes. Így természetesen nem közúton, forgalomban próbáltam ki, hanem zárt pályán. Nyilván…

Mentünk a srácokkal egy kört a környező utcákban, nehéz szavakat találni az élményre. Egy év után újra vezethettem az Bogaramat és már félnem sem kellett, hogy kiesem az alján. Alapvetően rendben volt az autó, de érződött, hogy a motor beállítása elég esetleges. Amikor az Univerzum Legjobb Szerelőjével lecseréltük a hengerfejeket és összeraktuk a motort, különösebben nem bajlódtunk a beállítással. Indítottuk, ment minden henger, ezzel meg is elégedtünk. Tehát a finomhangolás még hátra volt. Mindez szombaton történt, hétfőn az első dolgom a vizsgabázis felkeresése volt, hogy bejelentsem műszakira. A terv az volt, hogy szabadság végén a Bogárral utazunk vissza Budapestre. Pontosan nem emlékszem, hogy melyik napra kaptam időpontot, de volt egy kis időm, hogy az elmaradt dolgokat még visszaszereljem és felkészítsem az autót a vizsgára. Minden simán ment, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy jobb hátsó lámpa nem működik. A biztosíték ki volt égve, cseréltem, majd felkapcsolva a világítást ismét kiégett.

Hiába tanultam elektrotechnikát majd gépjármű elektronikát az egyetemen, az elektromosság, a vezetékek, kapcsolási rajzok meg az ilyen izék mindig a sírba vittek. Nem tudtam és nem is akartam felfogni a dolgot. A kábelek olyan határozatlan dolgok, mennek minden felé. Annak tudatában, hogy másnap műszaki vizsga és 100km-es körzetben, nincs, aki segítsen, összeszedetem minden elektromosságról szerzett tudásomat és megpróbáltam megtalálni a zárlatot a kábelkötegben. Kemény ellenfél volt, de legyőztem, végül egy új vezeték behúzásával megkerültem a beteg szakaszt és zárlatmentesítettem az autót. Azóta több elektromos problémát is szembe sodort az élet, ma már máshogy nézek rájuk és megoldom őket.

Hátra maradt a fék légtelenítése, amit elvégeztem ugyan az összeszereléskor, de jobbnak láttam, ha tapasztaltabb ember is ellenőrzi. Továbbá a gyújtás és a karburátor beállítása. Az időből kifutottam és stroboszkópom sem volt a feladathoz, ezért úgy döntöttem, a vizsga előtt a szervizben ezeket megcsináltatom. Van egy kedves ismerősöm a szervizben, a munkafelvételen, bíztam benne, hogy jó kezekbe kerül az autó. Amikor a gyújtás és a karburátor beállítását kértem, láttam rajta, hogy ez nem lesz egyszerű kör. Tévedés ne essék, ha ő csinálta volna az autót, akkor kétség nem fér hozzá, hogy tisztességes beállította volna. Viszont ő csak a munkát veszi fel, nem szerelő. (valójában szerelő, csak a szervizben, nem az a beosztása) Száz szónak is egy a vége, a karbit és a gyújtást elvileg beállították, a féket légtelenítették, a komplett hátsó féket cserélték, majd a kocsi megkapta a műszakit.

A sors úgy hozta, hogy nem lett meg a vizsga a szabadságunk végéig, így a Bogár otthon maradt Keszthelyen, egy későbbi időpontban költözött vissza Budapestre. A felújítás során sokat gondolkodtam az autó jövőjét illetően. Bár a restaurálást elvetettem, „csak” felújítás mellett döntöttem, hogy egy mindennapi használatra alkalmas autóm legyen, mégis motoszkált a fejemben, hogy meg kell óvnom az elemektől. Mivel alapvetően biciklivel közlekedem Budapesten, csak esőben jártam autóval, tartottam tőle, ha intenzíven esőben használom, idő előtt újra előjön a rozsda és kezdhetek mindent előröl. Végül figyelembe véve a sok munkát, amit beleöltünk valamint azt, hogy kezdünk besokallni a buszozástól Bp. és Keszthely között, másik autó vásárlása mellett döntöttünk. Így mire a Bogár megszépülve megkapta az új műszakit megvettük a társát, aki átveszi tőle a mindennapi autó szerepét. Így 45,5 év után átlényegülhet abszolút élmény autóvá, hogy kizárólag száraz időben elvigyen minket mindenhová ahová csak szeretnénk, újabb legalább 45,5 évig.

img_20150910_111808.jpg

Most már ketten vannak, szó sincs utódlásról, csak a feladatok megosztásáról.

Tulajdonképpen innentől kezdve nem is kellene több bejegyzést írnom, hiszen a motor és a karosszéria is felújításra került, nem maradt más hátra, mint élvezni a Bogarazást. Természetesen nem így történt, de ha lassan is, elérjük a hibamentes állapotot.
Miután visszaköltözött a Bogár Budapestre időnkként munkába mentem vele és hétvégén használtuk. Ahogy korábban írtam, a finomhangolást a szervizre bíztam, de sajnos nem sikerült túl jól. A gyújtás és az alapjárat beállítása sem volt igazi és a kicserélt és „beállított” hátsó fék, különösen annak kézifék része is hagyott kívánnivalót maga után. (legalább 4 évtizede működik az a szerviz Keszthelyen, azt gondolná az ember, egy Bogár beállítása nem probléma ennyi év tapasztalattal) Kaptam kölcsön stroboszkópot egy kollégámtól, majd egyik este megejtettük a szerelést. A biztonság kedvéért mértem egy sűrítési végnyomást, ellenőrizve, hogy a kompresszió rendben van mind a 4 hengerben, ismerve a motor történetét, nem volt alaptalan a félelmem. Minden rendben volt, a gyújtást és a karbit is helyre tettük. (csak, hogy utálkozzak még egy kicsit: a szervizben belőtt gyújtás köszönő viszonyban sem volt a helyes értékkel, pedig megmondtam, hogy hány fokra állítsák és az ékszíjtárcsán is ott a jelölés)

image-7cff806d675b04be8ec66a704b6ba9aed058d25c09f2434835a19efed8eab7aa-v.jpg

Csak a földút havas, az országút száraz volt, nem visszük esőbe, kár lenne érte. Lali épp szabadnapos volt :)

Sajnos nem túl sokáig élvezhettem a felhőtlen autózást, újabb probléma ütötte fel a fejét. Először csak időnként rántott egyet a motor, mintha olyan furán kihagyott volna. Futottam egy kört a karbival, kipucoltam. Kaptam kölcsön 2 másik karburátort az Univerzum Legjobb Szerelőjétől, megpróbáltam azokkal is, de nem segített sajnos. Egyre rosszabb lett az autó, már alapjáraton is össze-vissza járt, fordulatot már nem vette, a parkolóba sem bírtam beállni vele, úgy kellett betolni. (kb. 10 cm-es padkára kellett volna felhajtani, de nem ment) A drasztikusan romló motorjárás egyértelműen utalt arra, itt a gyújtás lesz a ludas.
Mi jöhet szóba:

  • gyertya
  • gyújtáskábel
  • trafó
  • elosztó fedél
  • rotor
  • kondenzátor
  • megszakító

Gyertyát cseréltem, de nem történt változás, a kábelek szinte újak, trafót cseréltem, nem történt változás, gyújtás fedél új, rotort cseréltem, nem segített, kondenzátor szinte új, megszakítót cseréltem, a jármű megjavult. Ugye mindenki emlékszik, hogy egyszer már megszívatott a megszakító, sebaj. A próbaúton tökéletes volt az autó, hazavittem a kollégámat, majd hazafelé fordultam, nem bírta ki hazáig, a Grupama Arénánál félre kellett állnom, össze-vissza járt a motor. Mondjuk úgy szomorú voltam. Mivel megszakítót csere segített, ezért ott piszkálódtam, annyira megjavult, hogy hazamentem vele, letettem a mélygarázsba. Kiszedtem a megszakítót, akkor állt össze a kép, „hatalmas” kráter égett a megszakító pogácsáiba, azaz a kondenzátor az oka mindennek. A kondi védi meg a megszakítót attól, hogy annak nyitásakor szikrázzon, és ez által beégjen. Nálam beéget, tehát cseréljük a kondenzátort. (és a beégett megszakítót is) Mondanom sem kell, hogy a motor rendbe jött és ez esetben tartósan, ez elmúlt 1200 km-en ilyen jellegű hiba már nem merült fel.
Röviden még térjünk vissza a gyújtáshoz. Mivel cseréltük az alkatrészeket ezért újra kell állítani a gyújtást, a helytelen megszakító hézag az előgyújtást is viszi magával. Azt a tanácsot kaptam, hogy ne katalógus értékre állítsam a megszakító hézagot (0,4 mm), hanem a zárásszöget állítsam be. (47 º ±3º) A 0,4 mm-es hézag az új gyújtáselosztóra vonatkozik, kopott régi rendszernél, célszerűbb a zárásszögre lőni. A probléma ezzel csak az, hogy a hézagmérő mégiscsak olcsóbb, mint egy zárásszögmérő. Szerencsére van a piacon olyan digitális multiméter, ami tud zárásszöget és fordulatszámot mérni, így nem kell beruházni egy olyan műszerbe, amit egy évben max. egyszer veszel elő, a multiméternek máskor is hasznát veszed. (főleg. hogy most már autóvillamossági szerelő is vagyok, ahogy azt fentebb leírtam :) )
Hogy visszautaljak a címre, hiába volt szinte új a kondenzátor, hiába volt benne csak pár száz km mégis tönkrement. Már másodszor fordult elő velem, hogy új alkatrészhez nem nyúltam a hibafeltárás során, mert az biztosan jó. Jó kis leckék voltak ezek, nem hiába mondják, hogy ezekből az apróságokból mindig legyen nálad tartalék.

Szóval most már a gyújtás is tökéletes, futjuk a tesztkilométereket, minél előbb jöjjön elő minden apró hiba. Mindenki érzi, ugye? Előjött, de erről majd később…

A bejegyzés trackback címe:

https://vw-bogar.blog.hu/api/trackback/id/tr9511739939

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása